A sertéstartás eredményességét befolyásoló parazitózisok - Agro Napló - A mezőgazdasági hírportál

Féregtelenítés és pusztítás

A sertéstartás eredményességét befolyásoló parazitózisok Oldalszám: sertés telep Dr. Merényi László Az elmúlt ötven féregtelenítés és pusztítás a népesség egyre fokozódó igénye miatt jelentõs változás, fejlõdés ment végbe az állati eredetû fehérje elõállításának a területén.

enterobiosis mintavételi készlet

Kezdetben a minél rövidebb idõ alatt minél nagyobb mennyiségû fehérje hús elõállítása volt a cél. Ezt a célt elsõsorban a gyorsan fejlõdõ baromfi és a sertés egyre intenzívebb tartásával érték el. Az állatok termelését megfelelõ technológiák kidolgozásával és különféle takarmánykeverékekkel egy ideig féregtelenítés és pusztítás fokozni. Az idõ múlásával azonban a mennyiségi termelés mellett fokozottan kezdett jelentkezni a minõségi iránti igény is.

Jó minõségû állati termék gazdaságos elõállításához egészséges termelõállományra van szükség. A sertéstermelés hazánkban rendkívül változatos körülmények között folyik.

A sertéstartás eredményességét befolyásoló parazitózisok

Ez a változatosság nem csak az épületek korának, állagának, szerkezetének, beosztásának, etetõ- itató és egyéb berendezéseinek, hanem a sertéstartási technológiák sokféleségében is megnyilvánul. Meglehetõsen változatos az egyes telepeken a tisztoga-táshoz, karbantartáshoz rendelkezésre álló munkaerõ létszáma és hatékonysága, továbbá féregtelenítés és pusztítás fizikai munkát könnyítõ és a hatékonyságot növelõ eszközökkel való ellátottság is.

A nagy tömegben együtt tartott állatoknál nagy létszámú állattartó telep az egyes betegségek kórokozói is könnyebben terjednek és nagyobb létszámú csoport lehet érintett.

A fertõzött vagy beteg állat a fejlõdésben elmarad, több takarmányt kell elfogyasztania azonos testtömeg elõállításához és hosszabb idõ is szükséges ehhez. Ezek a tényezõk jelentõsen leronthatják egy állomány tartásának rentabilitását. A belsõ élõsködõknek, különösen a bélcsatornában élõ férgeknek nagy szerepük van a kártétel kialakulásában.

A férgesség elleni védekezés nem csak orvosi vagy gyógyszerkérdés. A védekezést az állatorvosnak az állattenyésztõvel közösen és minden lehetõségre kiterjedõen kell végeznie.

Tíz év alatt — Ez alatt az idõ alatt 16 bélsármintát vizsgáltam meg féregpeték jelenlétére az 1.

helmint kezelése Harkovban nehéz kezelni a férgeket

Mint ahogy ebbõl a táblázatból is kitûnik a vékonybélben élõ orsóféreg Ascaris suum és a vastagbélben található ostorféreg Trichuris suis fordult elõ jelentõs arányban. Igyekeztem elsõsorban a tenyészkocák és a hízók parazitológiai állapotát megismerni, mert úgy gondoltam, hogy a kocák a fertõzés átadásában játszanak jelentõs szerepet, a hízóknál pedig a gazdaságos termelés miatt fontos tudni a fertõzöttségi állapotot.

A teleplátogatás alkalmával a mintagyûjtésen kívül a telepi technológiát is megismertem és — ahol megadták — feljegyeztem a termelési adatokat is az elmaradt haszon számítása céljából. Ilyen adat az éves hízókibocsátás, a napi testtömeg-gyarapodás, a takarmányértékesítés, a takarmány ára és a féregtelenítés és pusztítás ár, valamint a hízlalási napok száma. Több kutató vizsgálati eredményei alapján ma már elég jó megközelítéssel meg lehet határozni és számszerûsíteni az egyes férgek kártételét pl.

Ugyanezek a mutatók ostorférgesség esetében 6 és 3 százalék. Ez minden hízlalási napon így van és ezáltal növekszik a takarmányszükséglet a megfelelõ vágósúly eléréséhez, vízmegtartó gyógyszer több idõ szükséges az elkészüléshez.

Féreg - Gyakori kérdések

Az orsóférgek kártételét fokozza — sajátos fejlõdésmenete miatt — a szervezetben vándorló lárvák által elõidézett máj- és tüdõkárosodás is. Az összesített adatok szerint ben 3,5 millió sertést vágtak le hazánkban.

féregtelenítés és pusztítás

Ha ennek csak a felénél a vándorló lárvák okozta elváltozások miatt az egész májat el kell kobozni, az is ,5 tonna májat, és a legolcsóbb húsértékben számolva millió Ft veszteséget jelent.

Nézzünk a kártételre egy-egy példát telepi szinten hízóknál az orsó- és ostorféreg vonatkozásában. A figyelembe vett telepi mutatókat a 2. Ehhez még hozzáadódik a fertõzöttség jeleit tejfoltok mutató májak elkobzásából származó kár, ami átlagosan 1,5 kg-mal számolva több, mint kg-ot tesz ki.

Öt hatásos módszer, amellyel javíthatjuk kertünk talaját

Ha csak húsárban számolunk ez is meghaladja évente az 1 millió Ft-ot. A féregfertõzöttség a hús minõségét is hátrányosan befolyásolja azáltal, hogy vizenyõsé teszi és a hús-zsír arány is rosszabb lesz. Eddig a számszerûsíthetõ kártételt mutattam be, de a különféle paraziták által okozott hátrányos hatások között olyanokat is ismerünk, amelyeket féregtelenítés és pusztítás nem lehet behatárolni.

Ilyen hátrányos hatás, pl. Ezek ismeretében természetesen felmerül a kérdés, hogy mit lehet tenni a károk csökkentése vagy kiküszöbölése érdekében? Több oldalról kell a kérdést megközelíteni. Féregtelenítés és pusztítás fel kell mérni, meg kell ismerni az állományt terhelõ férgek jelenlétének arányát. Ezt egy alapos bélsárvizsgálattal, folyamatos vágóhídi ellenõrzéssel a telepen elhullott állatok boncolása során a máj és a bélcsatorna erre is kiterjedõ vizsgálatával meg lehet oldani.

A bélsárvizsgálatnak ki kell terjedni elsõsorban a kocaállományra, valamint a hízókra. A vizsgálatok eredménye azt mutatja, hogy a szoptató kocák fertõzöttsége alacsonyabb a vemhes kocákénál.

Ez annak tulajdonítható, hogy általában ellés elõtt végeznek valamilyen féreg elleni kezelést.

a parazita test tisztítása kátránnyal gyógyszer a szív férgek számára

A kezelés akkor szakszerû, ha azt még a kocaszálláson, az elletõbe való felhajtás elõtt végzik el, mert a gyógyszer hatására távozó nõstényférgek petéi nem kerülnek a frissen született malacok környezetébe. Az elletõbe történõ felhajtáskor fontos lenne a kocák testfelületét alaposan lemosni, a fertõzõképes féregpetéket eltávolítani az állatról és ezzel megszakítani  a fertõzési láncot a koca és malacai között.

Alultápláltságot jelent. Mindenképp fordulj orvoshoz, hogy feltárd az okokat! A testsúlyod ideális, törekedj a mostani alkatod megőrzésére. Fokozottan vagy kitéve az infarktusnak és más betegségeknek. Csökkentened kell a testsúlyodat!

A telepek zömében 28 napos korban féregtelenítés és pusztítás el a malacokat. Ez a technológia  segíti a védekezést az orsó- és ostorféreg ellen, mert mindkét féreg petéjének 30—40 napos érési folyamaton kell átmennie ahhoz, hogy fertõzõképessé váljon, tehát a malacok környezetében a választásig nem lesz fertõzõ pete, csak az amit a koca a testfelületén hozott a vemhesszállásról.

A gyakorlati tapasztalatok és a vizsgálati eredmények alapján megállapítható, hogy az elsõ komolyabb fertõzõdés a hízlaldában következik be. Ugyan az 1. Elvétve akad olyan telep, ahol a frissen telepített malacok fertõzöttek lennének, viszont a kész hízóknál szinte mindenütt kimutatható a fertõzöttség. Ez bizonyítja azt, hogy a féregtelenítés és pusztítás kell a védekezésre a legjobban odafigyelni.

Ezt mindig az adott telep tulajdonságai határozzák meg, de alapelvként kell elfogadni, hogy a fertõzési lánc megszakítására a legalkalmasabb az áttelepítések elõtti gyógykezelések, mert ilyenkor a féregtelenített állat új, tiszta, feltehetõen peteszegény környezetbe kerül. Jelenleg rendelkezésünkre állnak olyan hatóanyagot tartalmazó gyógyszerek is, amelyek a féreg lárváit és a még petét nem ürítõ fiatal férgeket is el képes pusztítani.

Ezek használata gyorsítja és gazdaságosabbá teszi a féregszegény állapot elérését. Annak ellenére, hogy — élettani okok miatt — egy-egy fertõzött állatban a férgek száma tíz-húsznál ritkán több, mégis féregtelenítés és pusztítás mennyiségû pete kerül ki a környezetbe, mivel egyetlen nõstényféreg napi petetermelése meghaladhatja az 1 milliót is és a peték — kedvezõ körülmények között — 5 évig is fertõzõképesek maradnak.

Mint látható a kár csökkentésének egyik módja a megfelelõ idõben, hatékony gyógyszerrel elvégzett rendszeres gyógykezelés. A védekezés másik pillére a mind tökéletesebb higiéniai állapot kialakítása, féregtelenítés és pusztítás csak egyik eleme a vemhes koca ellés elõtti féregtelenítése és lemosása. Az orsó- és ostorféreg petéjének a burka vastag és rendkívül ellenálló a környezeti hatásokkal szemben. Csak a közvetlen, erõs napsugárzás, a tartós szárazság, a magas hõmérséklet és az oxigén tartós féregtelenítés és pusztítás pusztítja el.

Mivel a fertõzõ lárva a külvilágon nem hagyja el az ellenálló peteburkot ezért nincs kitéve az elpusztulás veszélyének.

Arra már korábban is volt példa, hogy hárman kapták megosztva a díjat, de a bizottság választása több szempontból is szakítás a korábbi évek gyakorlatával.

Ezek ismeretében nyilvánvaló, hogy csak alapos mechanikai tisztítással tudjuk csökkenteni a környezetben lévõ peték számát. Nem lehet alaposan takarítani olyan istállókban, amelyek padozata sérült, a berendezési tárgyai etetõk, itatók elhasználódtak.

Kerülni kell a padlóról történõ etetést, illetve a takarmány kiszóródását. A trágyaeltávolítást rendszeresen legalább naponta egyszer el kell végezni és száraz pihenõhelyet kell biztosítani a kutricákban.

Az istálló felszerelési tárgyaira tapadt peték miatt kerülni kell azok keverését az épületek között. A gondozók lehetõleg csak egy istállót lássanak el, ha át kell menni másik épületbe, akkor váltsanak lábbelit! Mi várható akkor, ha a fentiek alapján igyekszünk eljárni? Rendszeres kezelése esetén a vemhes kocák minden évben legalább kétszer féregtelenítve lesznek. Ha kocaszállások higiéniai állapota megfelelõ, akkor rövid idõ múlva a tenyészállományban elvétve találunk peteürítõ kocát.

Féregtelenítés és pusztítás az is kell, féregtelenítés és pusztítás a beállítandó kocasüldõk kezelésérõl se feledkezzünk meg. A hízlaldában a technológia ismerete alapján meghatározott kezeléseket olyan idõközönként kell elvégezni, hogy ivarérett peteürítõ féreg ne tudjon kialakulni.

Ezzel elérjük azt, hogy nem növekszik a petemennyiség a hízlaldában.

A linkre való kattintással Ön el fogja hagyni a Felelős állattartás weboldalát.

A higiéniai állapot javításával egyre kevesebb fertõzõ anyaggal érintkeznek majd  a hízók és ezáltal a fertõzöttség aránya csökkeni fog. Azt nem szabad hinni, hogy a rendszeres védekezés megkezdése után egyik napról a másikra meg fog szûnni a vágóhídi májkobzás és a fajlagos mutatók a legjobb értékre ugranak.

férgek gyógyszere az embereknek decaris áron hosszú ideig férgek kezelésére

Több évi rendszeres munkával viszont olyan alacsonyra szoríthatjuk a fertõzöttséget, ami a termelést eredményessé teszi. Ha egy telepre az orsó- és ostorférgességet behurcoltuk, onnan féregtelenítés és pusztítás nem írtható ki. Ezért új telepre csak petéken nem ürítõ állatokat telepítsünk be! A védekezés eredményességét rendszeresen — legalább évenként egyszer — ellenõrízzük arra megfelelõ laboratóriumban elvégzett bélsárvizsgálatokkal.

Az egymás utáni vizsgálatok eredménye alapján eldönthetjük, hogy jól terveztük-e meg a védekezést, vagy valahol változtatni kell-e az eddigi védekezõ technológiánkon. A hazai teleptípusok és technológiák — nem csekély egyszerûsítéssel — csoportokba sorolhatók. A csoportokban kialakuló helyzet mind az állatok fertõzõdésének, mind a védekezés módjának tekintetében körülhatárolható. Aligha kétséges azonban, hogy a nagy vonalakban felvázolt, jelenlegi lehetõségeink között legjobbnak ismert védekezési módozatoknak az adott telep körülményeihez adaptált változatát az adottságokat és a lehetõségeket ismerõ helyi szakembereknek kell kialakítaniuk.

Fel kell hívnom a figyelmet arra, hogy a sertés orsóférgének lárvája bekerülve a szervezetbe más emlõsökben így az emberben is megteszi sajátos vándorútját, érintve a féregtelenítés és pusztítás és a nehézfém méregtelenítés kiegészítők roncsolva azok szövetétde a bélbe jutott lárvák csak extrém esetben fiatal vagy immunhiányos egyedek válnak ivarérett férgekké zoonózisveszély!

Tehát a férgesség elleni összetett védekezés a telepen dolgozók egészségének megóvását is szolgálja!